A pihenés és a feltöltődés nagyon fontos dolog, mindig kell rá időt szakítani. Mi gyerekkoromban a családdal rendszeresen elmentünk nyaralni, de a hétköznapokban is odafigyeltünk arra, hogy rendszeresen sportoljunk és kikapcsolódjunk. Utóbbi lehetett akár csak egy séta is, de volt hogy moziba mentünk vagy színházba.
Szerencsére később az egyetemi évek alatt is sok olyan barátra leltem, aki ezt ugyanúgy fontosnak tartotta, s bár voltak egészségesnek csak korlátozottan nevezhető ivászatok is, a jellemző azért nem ez volt.
Volt néhány évfolyamtárs, akikkel wellness hétvégékre is eljártunk, illetve időnként hosszabb, komolyabb túrákra is. Öten voltunk, s ebből a csapatból egyébként ketten egészen az extrém sportok gyakorlásáig is elmentek. Kitti és Réka rendszeresen járt vadvízi evezésekre és sziklát mászni. Ők egyébként ezt a szokásukat híven őrzik, s jól is teszik.
Az ötösfogatból pedig hárman, Hajni, Zita és én inkább a lazább programokat részesítjük előnyben, s mi is a mai napig eljárunk kirándulásokra, hosszú hétvégékre, sőt, most azt is fontolgatjuk, hogy beiratkozunk egy lovagló-tanfolyamra, mert mindannyian imádjuk a lovakat.
Legutóbb egyébként egy gyönyörű dunántúli kis apartmanba mentünk négy napra, és nagyon jól éreztük magunkat. Isteni vacsorák voltak, sőt, a házigazdák még egyes turisták által kevéssé ismert helyi érdekességre is felhívták a figyelmünk.
A négy nap tehát csodásan sikerült, rengeteget gyógyfürdőztünk, kirándultunk és részt vettünk több sajt-, és borkóstoláson is. Az egyik beütemezett borkóstolás azonban elmaradt, amit rettentően sajnáltunk, ugyanis a házigazdáink azzal kapcsolatban voltak a leglelkesebbek, azt mondták, biztosra veszik, hogy ott lesznek a legfelejthetetlenebb kóstolós élményeink.
Aztán amikor aznap hazamentünk, a házigazdáink, Ilona és Béla bácsi mondták, hogy hallották, hogy elmaradt a kóstolás, és azt is tudják, hogy miért. A kicsi borospince tulajának a házában csőtörés volt, méghozzá eléggé csúnya csőtörés. Ilona hozzátette, hogy sajnos a ház biztosítva se volt, tehát elég nagy a kétségbeesés, pedig ők még mondogatták is pár éve nekik, hogy ez fontos, ahogy az is, hogy a lakásbiztosítás csőtörés esetén is mindenre kiterjedő védelmet nyújtson.
Zita meg erre elmesélte, hogy a bátyjának, Lacinak a házában meg beázás volt, méghozzá nyitva hagyott ablak miatt, s hiába volt neki biztosítása, kiderült, hogy az ő konstrukciója ilyesmire nem fizet, szóval ha az ember köt biztosítást, akkor azt körültekintően kell megtegye, mert sokféle káreset van, és gyakran egy adott típus egyáltalán nem esik a biztosított kategóriába.
Nos, ez az este végül kifejezetten erről a témáról szólt, s a vacsora, no meg egy jó kis bor után megállapítottuk, hogy bizony nem csak az a fontos, hogy az ember saját magára, tehát az egészségére és a kipihentségére kiemelt figyelmet fordítson, de az is, hogy ugyanezt az odafigyelést megadja az otthonának is. Hiszen bármikor történhet valami, s ilyenkor fontos, hogy legyen védőháló.
Aznap este tehát ezt a következtetést vontuk le, aztán másnap reggeli után elindultunk egy 16 kilométeres kis túrára. Nem vettük sietősre a dolgot, még piknikeztünk is.
Az egyik kis nassolós pikniken pedig Hajni újra felhozta a tegnapi témát, mondta, hogy igazság szerint ő azt álmodta, hogy csőtőrés volt nála és elúszott az egész lakása. Hajni egyébként viszonylag szorongós típus volt, de nem bántam, hogy felhozta a témát, mert igazság szerint akkor egy ideje már én is ezen agyaltam újra. Zita pedig szerencsére hamar fel tudta dobni a hangulatot, mert elmesélte, hogy Lacinak a beázás óta új biztosítása van, és azzal már maximálisan elégedett, sikerült ugyanis egy abszolút személyre szabott és gazdaságos konstrukcióhoz jutnia.
Állítólag mondjuk eleinte elég tanácstalan volt, nem tudta, hogy is kéne hozzáfogni a dologhoz, de aztán egy kollégája, Isti ajánlotta neki a Pannon Safe nevű céget, amelyik egyebek mellett biztosításközvetítéssel is foglalkozik.
Isti pozitív tapasztalatai természetesen meghatározó fontossággal bírtak Laci számára, azonban a cég weboldalát is rendkívül meggyőzőnek találta. Az ügyfelek elégedettsége tisztán látszott az oldalon megjelent visszajelzésekből, de nem csak ez, hanem a Magyar Brands díj kétszeri elnyerése is biztosítékul szolgált a szolgáltató megbízhatóságának tekintetében.
Zita elmesélte azt is, hogy Lacinak a beázás után az lett a legfontosabb, hogy mindenféle vízzel kapcsolatos lehetséges káresetre a lehető legjobban bebiztosítsa magát, tehát fontos volt például, hogy a megkötendő lakásbiztosítás csőtörés esetén is fizessen, méghozzá az elfolyt víz árának megtérítését is beleértve. Emellett természetesen a nyitva hagyott nyílászárók által okozott ázás káresete is prioritást élvezett nála.
Ezeket az egyéni igényeket pedig, tette hozzá Zita, a biztosítási termék-kínálat gondos felmérésével lehet a legjobban és legköltséghatékonyabban kielégíteni. Zitának egyébként még egy régi, még középiskolából ismert barátnője, Ildi is a Pannon Safe-nél kötött ki, egyrészt az ajánlás miatt, de a széles szolgáltatási kínálat és a szakértelem miatt is.
A kis piknikünk végére persze már Hajni meg én is a cég oldalát böngészgettük, és megállapítottuk, hogy tényleg sok terméket ismerhetnek, hiszen igen sok biztosítóval vannak kapcsolatban. Az ügyfelektől származó értékelések pedig valóban nagyon jók.
Hajni egyébként, amikor a túraútvonalról a községbe érkeztünk, úgy döntött, hogy biztos felkeresi őket, de mondtam, hogy nagy valószínűséggel én is ezt fogom tenni, s ezt megünneplendő be is ültünk egy étterembe. Mire megvoltunk az ebéddel és a fél órányi sziesztázással, kitaláltuk, hogy a szállásunkra visszamenet útba ejtjük a kis borospincét is, ahol előző nap elmaradt a kóstolós program, s legnagyobb meglepetésünkre láttuk, hogy a pince félig-meddig nyitva van, a kis ösvény szélén pedig asztalka áll napernyővel, és egy harmincas srác az ernyő alatt ülve egy számológépet nyomogat és jegyzetel.
Szóba elegyedtünk vele, s kiderült, hogy a tulaj családjának régi jó barátja. Elmondtuk, hogy hallottuk, hogy mi történt, és hogy ennek hatására most mindannyian biztosítást akarunk kötni, s mondta, hogy hát igen, azt jól tesszük, de azért odafigyelni nem árt, mert ő például azzal járt pórul pár éve, hogy a kerti bútoraira nem terjedt ki a biztosítása, és azóta nem is volt kedve újat kötni.
Zitának persze több se kellett, és már mondta is, hogy próbálja ki a Pannon Safe-et, három héttel később meg, amikor Béla bácsival szállás ügyében telefonáltunk, mert meg akartuk lepni Hajni húgát egy kis úttal az eljegyzése alkalmából, megtudtuk, hogy a srác is, de a borpincés család is velük intézte végül az új biztosítását, ahogy egyébként mi is.
Béla bácsiékhoz pedig Kittiékkel, ötösben is tervezünk majd menni, hiszen a pihenés és az otthon megóvása mellett a régi barátságok ápolása is nagyon fontos.