Bizony, ezt késő ősszel, az utónyaralásunk alkalmával saját magam szemlélhettem meg, és a rifeng-hoszivattyu.hu oldalon olvastam utána, hogy a hőszivattyú fűtés már egyáltalán nem csak kisebb, magánjellegű helyeket tud ellátni. Hanem még akár ipari létesítményeket is…
A rifeng-hoszivattyu.hu referenciái között is megnézhetitek például, mennyiféle különböző helyen, komplexumban hasznosodott már ez a technológia. Sportcsarnokokig, hatalmas, ipari építményekig bezárólag. És mint magam láttam, egy kisebb hotelnél is működik egy megfelelően belőtt kapacitású ilyen rendszer. Valamint azt is elolvashatjátok, ugyanezen referencia-gyűjteményben, hogy az is illúzió, hogy a hőszivattyú fűtés vidéki, vagy hasonló, agglomerációban található családi házaknál működő befektetés csak. Van ott olyan szerelési munkájukról is összegzés, ami újlipótvárosi polgári lakásban történt. Igaz, a hőszivattyúknak több fajtája van, így hallhattatok olyanról, amihez kutat kell fúrni, de pont ezért hangsúlyoznám: változatos kialakítás és működési mód jellemzi ezeket, így lesz minek utánaolvasni. Van például levegő-víz hőszivattyú is.
Aztán akad társasházi lakás lapostetőjére elhelyezett hőszivattyú fűtés, és mindenféle egyéb nagyvárosi megoldás, a felújított villaépületet is beleértve. Nem véletlen, hogy ez egy népszerűvé váló valami. A ESTÉ-Credit Side Kft. (a hivatkozásomon található cég) látott már mindenféle munkaterületet, megoldott már mindenféle feladatot, kialakítást. Szóval forduljatok hozzájuk bátran.
Hogy működik a hőszivattyú és milyen fajtái vannak náluk? Léteznek talajkollektoros hőszivattyúk, levegő-víz és víz-víz hőszivattyúk, valamint szondás hőszivattyú, amit mind ajánlanak a megfelelő helyre, a rifeng-hoszivattyu.hu-n. Ezen ajánlás alapján, lássuk röviden a levegő-víz hőszivattyú működését… Talán erről hallottatok a legtöbbet. Bizonyára azt is tudjátok, mert mindenhol elmondják az ismertetőben, hogy változatos hőmérsékleti környezetben, egészen a legsúlyosabb fagyokig működőképes ez is. Egy kompresszorral sűrűsíti a kinti gáz halmazállapotú hűtőforrást, és ennek a sűrűsített, forrósodott gáznak a melegét a hőcserélőben adja le, ami már a beltéri egység. A már folyékony közeg ezután bekerül egy ún. elpárologtatóba, ahol ismét gázzá alakul. Az ún. klímagáz sokkal hidegebb, mint a kinti levegő – igen, ismétlem, bármilyen hideg is legyen odakint, ez így van -, ezért a kintről elszívott hő segítségével elő lehet melegíteni a klímagázt, amit újra összesűrűsítve energiát lehet kinyerni. Dióhéjban ennyi, de az oldalnak pontosabbak a leírásai az enyémnél. És ez csak egyetlen példa volt…
Mint ahogy abban is pontosabbak, hogy megvilágítsák, kiknek milyen típus, és az milyen esetekben ajánlott. Rengeteg tippet kaphat bárki, jövőbemutatóbb megoldások alkalmazásához. Sokan írnak az oldalukra elégedett felhasználóként, és ezen visszajelzésekből azt emelném ki, hogy nem csak megbízhatóan, a megvásárolt termék alkalmazását illetően dolgoznak jól, de igényesek a munkakörnyezetre is. Jól együtt lehet velük működni, mert nem csak a saját munkájuk érdekli őket, hanem az is, hogy az őket körülvevő közeget ne zavarják. Ezek az értékelések egyébként a Google-ről lettek átemelve.
Sokat írnak még a forgalmazó részéről a napkollektorok ezen területen való alkalmazásáról, szemlézik a híreket a nagyvilágból, hogy mindent tudjunk a hőszivattyús technológiákkal kapcsolatos dolgokról, stb. Tényleg csak ajánlani tudom, hogy legalább nézzünk szét náluk. Maga, ez a fajta tudás sem haszontalan, de komoly esély van arra is, hogy tényleg megtaláljuk ott azt, amit eddig kerestünk, ha mondjuk lakhelyünk hosszútávú fűtéséről van szó.